List of Authors

A Disegno eddigi lapszámainak szerzői és szerkesztői

Babarczy Eszter

kultúrtörténész, esszéista, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem adjunktusa. Az ELTE Művészettörténet és Filozófia szakán szerzett diplomát (1991 és 1992), majd az ELTE Politikai Filozófiai Posztgraduális programján (1993-96) végzett. Ezután a New York University Modern European History Ph.D. tagozatán tanult tovább (1997-1999). Hazatérése után a PTE Kommunikációelméleti Doktori Iskolájában tett záróvizsgát 2005-ben. Szakterületei: közösségi kultúra, közösségi interakció; emlékezet, történeti tudat (emlékezetpolitika, szimbolikus szférák, szimbolikus interakciók); online közösségek (új média); személyes tárgyi és képi világ emlékezetkulturális/szimbolikus aspektusai; társadalomtudományos és absztrakt összefüggések vizualizálása (infografika).

 

Beck András 

művészetkritikus, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem adjunktusa. Az irodalom, a vizuális kultúra és a művészetelmélet metszeteiben leginkább a művészet státusa érdekli, a művészetről alkotott képünk regiszterei. Önálló kötetei: Nincs megoldás, mert nincs probléma (1992), Hagyni a teóriát másra (2000).

 

Fiáth Heni

bölcsészmérnök: a Budapesti Műszaki Egyetemen végzett terméktervező mérnökként, beszúrva egy évet a Politecnico di Milano-n; majd a MOME-n tanult design- és művészetelméletet. Jelenleg a BME-n, a MOME-n és a Visart Művészeti Akadémián oktat designelméletet, tárgykultúrát, vizuális kommunikációt. Mérnökként formatervezéssel, gyártás-előkészítéssel és gyorsprototípus-gyártással foglalkozik, és időnként CNC-marást, 3D nyomtatást oktat.

 

Gyenge Zsolt

filmesztéta és -kritikus, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem adjunktusa, ahol filmelmélettel, filmtörténettel és vizuális kommunikációelmélettel kapcsolatos tárgyakat oktat. Kutatásainak középpontjában az értelmezés-elméletek (fenomenológia, hermeneutika) filmes vonatkozásai valamint a kísérleti filmek, a videóművészet és a médiaelmélet állnak. A filmelemzés fenomenológiájáról szóló PhD disszertációját 2013-ban védte meg a Pécsi Tudományegyetemen. A Disegno folyóirat szerkesztője.

Hornyik Sándor

az ELTE művészettörténet és esztétika szakán végzett 1999-ben, 2005-ben védte meg PhD disszertációját a modern természettudomány és az avantgárd művészet kapcsolatáról. Jelenleg az MTA BTK Művészettörténeti Intézetének tudományos főmunkatársaként dolgozik. Főbb kutatási területei: a művészettörténet historiográfiája, a vizuális kultúra elmélete és a neoavantgárd, illetve a kritikai művészet gyakorlata. Főbb művei: Avantgárd tudomány? (Akadémiai, 2008) és Idegenek egy bűnös városban. Művészettörténetek és vizuális kultúrák (L’Harmattan, 2011)

 

Horváth Olivér

a MOME design-és művészetelmélet szak első évfolyamán végzett, emellett tanulmányait az ELTE ÁJK politikatudományi és a VU Amsterdam Design Cultures szakján folytatta. Írásai – főként a művészet, a design és a politika határterületeit érintő, illetve animációs témákban – többek között a Balkonban az Exindexen és az Artmagazinban jelentek meg. A PreMOME designelmélet- és designtörténet-oktatója, a Téreltérítés Munkacsoport tagja.

 

Margitházi Beja

PhD, az ELTE BTK Filmelmélet és filmtörténet szakának adjunktusa, korábban a PPKE, illetve a Sapientia EMTE tanára. Publikációi és kurzusai a film stílustörténetével, a korai film történetével, illetve a vizuális kommunikáció kutathatóságával foglalkoznak. A Filmtett mozgóképes havilap (jelenleg: www.filmtett.ro) alapító szerkesztője. Az arc mozija. Közelkép és filmstílus című kötete 2008-ban jelent meg a Koinónia Kiadó gondozásában, az általa társszerkesztett Vizuális kommunikáció c. szöveggyűjtemény 2009-ben a Typotex kiadónál. Kritikái, fordításai és egyéb filmes témájú publikációi 1995 óta a Színház, az Ellenfény, a Zsöllye, a Korunk, az Idea, a Balkon, a Filmtett, a Filmvilág, a Filmkultúra, az Apertúra és a Metropolis c. lapokban, illetve tanulmánykötetekben jelentek meg.

 

Mihály Kamilla

a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem designelméleti képzése után a londoni Kingston University kortárs design kurátor szakán végezte tanulmányait. Számos építészeti és design szaklapban jelentek meg írásai, szerkesztője volt az Origo designrovatának, a Das Modellnek. Fő érdeklődése a design, a technológia, a tudomány, és a művészet egymást meghatározó működése, illetve a spekulatív design területe.

 

Pfisztner Gábor

esztéta, kritikus, 2005 óta a MOME óraadója a Média Intézetben, illetve annak elődjében, 2010 óta a BKF Médiaművészeti Intézetének óraadója. A 2013-14-es tanév tavaszi félévében az ELTE Művészettörténeti Intézete vendégoktatója. Alapítója és egyik főszerkesztője volt a fotopost.hu internetes fotókritikai oldalnak. Fő érdeklődési területe a fotográfia mint kulturális jelenség, illetve mint a kortárs művészet meghatározó médiuma. Rendszeresen publikál a Fotóművészetben és a Balkonban, korábban jelentek meg írásai az Octogonban, az Atriumban, az Új Művészetben, a Műértőben és az Imagóban is. Több könyv, kiállítási katalógus és album társszerzője, illetve szerzője, valamint szerkesztője.

 

Szentesi Réka

másodéves PhD hallgató, fő kutatási területe a 19-20. századi női divat- és testideál, valamint az ezzel összefüggésben lévő társadalmi szerepek változásainak kölcsönhatása. A Modart Művészeti és Divatiskolában viselettörténetet, öltözködéskultúrát, valamint divatszociológiát oktat: fő irányelve megmutatni, hogy milyen mechanizmusok működtetik a jelen és a régmúlt divatváltozásait. A tanítás mellett az iskola Divatmenedzsment programjának oktatási vezetője, mely még több rálátást biztosít számára a divatipar jelenlegi működésére.

 

Szentpéteri Márton

PhD, eszmetörténész, designkritikus, az irodalomtudományok doktora (2005), designelméletből habilitált egyetemi docens a MOME-n (2013). 1993-tól 2002-ig irodalomtudományt, nyelvészetet, esztétikát, filozófiatörténetet és törtnelemtudományt tanult az ELTE-n, a nápolyi Istituto Universitario Orientalén és a Central European University-n. 2005-től 2009-ig az MTA ifjú kutatója (JRF), 2006-tól 2007-ig rezidens Mellon Fellow a Holland Királyi Akadémián (NIAS, Wassenaar), a 2010/11-es tanévben pedig az Európai Bizottság Marie Curie Intra-European Fellow-ja az Oxfordi Egyetemen, ahol egyúttal a Modern European History Research Centre vendégkutatója és a St Anne’s College Plumer Fellow-ja. Több önálló monográfia szerzője (Egyetemes tudomány Erdélyben, 2008 és Design és kultúra,2010), számos designelméleti antológia szerkesztője (Térpoétika, 2010 és Narratív design, 2013). Szerkesztő munkatársa volt a Magyar Narancsnak (2002-2006), az OCTOGON architecture&designnak (2002-2005) és az Építészfórumnak (2005), jelenleg is szerkesztője a Helikonnak (MTA), az Obeliscus-nak és a Disegno-nak.

 

Veres Bálint

PhD, esztéta, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem adjunktusa, a MOME TransferLab vezetője, a Pannonhalmi Arcus Temporum Művészeti Fesztivál tanácsadója. Érdeklődési köre a modern művészetek és a design számos ágára, továbbá a művészetfilozófia és a médiaantropológia problématerületeire terjed ki. Tanulmányai, esszéi és kritikái többek között a Holmiban, a Pannonhalmi Szemlében, a Café Bábelben, a Metropolisban, a Magyar Műhelyben, a Muzsikában, valamint a L’Harmattan és az Ashgate kiadók köteteiben jelentek meg.

 

Zsigmond Andrea

magyar‒német, illetve színháztudomány szakot végzett Kolozsváron, irodalomból mesterizett. Jelenleg a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem Színház és Televízió Karának tanársegéde, valamint doktorjelölt a budapesti Corvinus Egyetem Társadalmi Kommunikáció Doktori Iskolájában. A szöveg értelmezési lehetőségei érdeklik, bármiféle elméleti megközelítésből: a kognitív szemantikától a hermeneutikán át a diskurzuselemzésig. Ezen kívül a kortárs színház foglalkoztatja; oktatói, szerkesztői, dramaturgi, illetve szerzői munkásságát az utóbbi időben leginkább az erdélyi, valamint a független színház határozta meg. A „színház” szó jelentései, illetve a róla folyó beszéd lehetséges műfaji sokfélesége érdeklik. Legutóbbi könyvei: Címke-függöny. Tompa Gábor színházi magánszótára (magyarul: 2010; angolul: 2014), Mi kritika még? Színek és ének (2012).